Time stops nothing is moving
Lies cross you've been infusing
Hold on to your stars before they fade

Minden ember tökéletlensége által lesz tökéletes. Az, ami engem tökéletessé tesz, az nem más, mint azok a vonások, amiket örököltem, na, de kezdjük el. Adott egy bájos, angyali arc, amit szőke fürtök zárnak közre. Bőröm fehér, mint a hó, porcelán jellegű. Sokan hiszik azt, hogy ha hozzámérnek, összetörök kezeik közt. Szemem mandula alakú, íriszeim pedig zöldek. Szeretem kihangsúlyozni kevés sminkkel, nem viszem túlzásba, hisz nem illik hozzám a túl sok smink. Ajkaim teltek rózsaszínben pompázóak, csókra hívogatóak, s ezt halvány szájfénnyel szoktam megbolondítani.
Hajam szőke, mint édesanyámé, s lágyan omlik vállamra, amolyan hercegnős kinézete van. Vékonyszálú hajamnak köszönhetően nem kell sokszor vasalnom hajamat, elég egy héten kétszer, s úgy marad jó ideig. Olyan is van, mikor nem használom a vasalót, s inkább hullámosan hagyom, frissítve stílusomon. Nem szeretem felkötni, mert úgy vélem, hogy az átlagnál nagyobb a fülem, lehet, hogy badarság, de én így érzem.
Öltözködésben a nőiesebb vonalat követem, de szekrényemben megtalálható a sportosabb viselet is. A reggeleket futással kezdem, aminek következtében remek az alakom, így bátran hordhatom a ruhákat, hisz nem kell félnem attól, hogy nem állnának úgy rajtam, ahogy kéne.
Visszafogott ruhákat hordok, nem szeretem a mély dekoltázst. Szoknyák, ruhák díszítik gardróbomat, amit apa külön nekem csináltat, hisz nem szeretné, ha mindenki olyan ruhában járna, mint én. A színek terén mindenféle ruhák jöhetnek, az az egyetlen, amiben nem válogatok. Sokszor próbálták már rám tukmálni a rövidebb ruhákat, de én nem szeretném őket hordani. Számomra a megfelelő öltözék olyan, amiből nem látszik ki a fenekem, vagy a mellem. Szeretem a karácsonyi hangulatú kötött felsőket, s a hozzá illő vastagabb, rénszarvasokkal vagy hópihékkel díszített harisnyákat. Hidegvérűségem miatt télen nagyon fázok, s ennek következménye, hogy sokszor betegeskedem, de már nem annyit, mint régen. Ezért hordok kötött, vastag ruhákat olyankor.
Alkatomra visszatérve, nem vagyok kicsi, de nem is az a nagyon magas, 168 centi vagyok, ami ideális számomra. Nőből vagyok, ezért illetlenség olyat kérdezni, hogy hány kiló vagyok, s nem is szeretném megosztani, bár nem vagyok túlsúlyos. A súlyom és a magasságom tökéletesen arányosak.

Apuci hercegnője, ami a legjobban jellemez, hisz Ő az, akihez leginkább kötődöm. Mindig megkapom azt, amit akarok, s nem is kell kétszer kérnem. Egész életemben védtek a csalódástól, még a széltől is. De ettől függetlenül küzdök az álmaim megvalósításáért, amit szeretek egyedül elérni, nem pedig apa segítségével. Az eredményem legyenek a sajátjaim, nem kell besegíteni. Minden időmet a tanulásra fordítom, mert úgy gondolom, hogy az a legfontosabb. Könyvmoly vagyok, s képes vagyok az egész nyári vakációt könyvek társaságában tölteni. Szeretek felkészülni az elkövetkezendő évre, nem hagyok semmit az utolsó pillanatra. Célorientáltságomat apámtól örököltem, pontosan tudom, mikor mit akarok, s nem vagyok az a típus, aki könnyen feladná azt, amit a fejébe vett.
Igazából kedves, aranyos, szeretnivaló személyiség vagyok, ha megismernek, akkor a szívükbe zárnak. Kívülről egy céltudatos, kissé visszahúzódó személy vehető észre, nem engedek mindenkit a közelembe, annak ellenére, hogy könnyen barátkozok. Azok, akik kiérdemelték bizalmamat, azokat szeretem, tisztelem s értük bármit megtennék. Hamar megbántódok, de amilyen hamar jött a felhő, olyan hamar ellehet oszlatni sértődöttségemet. Heves vérmérsékletem miatt, amit anyától örököltem, könnyen felkapom a vizet, s olyankor menekülnie kell minden embernek. Képes vagyok olyanokat vágni az emberek fejéhez, ami már rég elmúlt, de bennem még az óta is él a tüske. Nem vagyok a testi erőszak híve, nem szoktam verekedni, de ha arról van szó, megteszem. Az élet pofonokkal dobálózik, akkor én miért ne ütnék néha vissza?
Ajkaim mindig felfelé görbülnek a vidámság jele ként, nagyon ritka mikor ennek az ellenkezője látszik. Nem vall rám a szomorúság, de mint minden embernek nekem is vannak hullámvölgyeim, s rengetegszer kedvtelenedek el.
A fiúk terén eléggé visszafogott vagyok, nem ugrok fejest minden kapcsolatba. Hosszas gondolkodás, és mérlegelés után döntök, hogy el kéne kezdeni vagy sem. Nem vagyok a spontán dolgok híve, szeretek mindent jól átgondolni. S amúgy is, ki állna össze egy szende, visszafogott, stréber lánnyal? Nem sokan, s ezért nem is próbálkozom, érzelmeimet is véka alá rejtem, hisz nem akarok csalódni.

Azt hinné az ember, hogy ha van valaki, akire támaszkodhat, akit szeret, akit imád, az nem hagyja ott egy másik valakiért, akivel az sem biztos, hogy örökre együtt lesznek. De mégis itt hagyott, elment azzal a sráccal, akivel már nem is tudom hányszor szakított, s mindig összejöttek. Pedig a vak is látja, hogy a srác csak kihasználja, hogy igazából nem is kell neki, csak olyan jó, hogy van kit hülyíteni. S én vagyok a rossz, amiért nem támogatom a kapcsolatukat, pedig most is falazok neki. Nem elsőre, s nem is utoljára, ebbe biztos vagyok. Igen, mert ez vagyok én, egy barátnő, aki bármit megtenne érte, ezért is teszem ezt minden alkalommal. A szülei még nem tudják, s még azt hiszik, hogy szűz közben nem az, de hát a mai világban a 18-19 évesek már nem azok. Lassan az a ciki, ha a 15-16 éves lányok azok. Pedig szerintem nem az, sőt… De ezt megköveteli a mai társadalom. Visszatérve erre az egészre, amihez nem volt semmi kedvem, mivel… á hagyjuk, utálok logikát keresni ilyen emberekben. Nézzük csak, mit meg nem teszek érte? Itt ülök egy pubban, ahol a legtöbb embernek már jogosítványa van legalább 10 éve, na meg piás emberek közt, akik nem tudják mi az a határ. De nem csak én vagyok itt, hisz több korombeli is van, de ők többen vannak, nem ülnek egyedül az asztalnál, várva, hogy visszajöjjön a barátnőjük miután kihancúrozta magát. Utálom az ilyen embereket, akik kihasználják a barátokat, rendben van, hogy megcsinálom egyszer, kétszer, de már harmadjára vagy negyedére? Azért, álljon már meg a nászmenet! Vallja be a szüleinek, hogy barátja van, elvégre 19 éves, s akkor probléma megoldva. Legalábbis szerintem.
A pub, ahol ülök, kissé kopott, a levegőben füst terjeng, s egy srác gitározik. Nem csinálja rosszul, de nem is dobol el tőle a bugyimat, hogy odarohanva hozzá karjaiba essek, s megengedjem, hogy magáévá tegyem. Nem, én nem vagyok ilyen, s kissé meg is lepődtem mikor idejött hozzám. Elkerekedett szemekkel néztem rá, hisz miért is jönne ő ide?
- Miért ücsörög egyedül itt egy ilyen szép és aranyos lány?- kérdezte mosolyogva, s kissé reszelős hangon. Először nem akartam válaszolni neki, hátha elmegy, de mikor láttam, hogy semmi esély nincs rá, felnéztem.
-Azért ücsörög, mert a barátnője elment egy körre a pasijával, én pedig a gyertyát tartom, hogy a szülei meg ne tudják. – mondtam unottan, majd belekortyoltam a narancslevembe. A magas, szőke hajú, kissé sápadt bőrű srác leült velem szembe.
- Oh vagy úgy! Ez a gyertyatartás nem mehet sokáig, a szülei biztos rájönnek egyszer. Csak idő kérdése. – mondta kuncogva, majd rám nézett. -Ha már nincs itt a barátnőd, majd én, felvidítalak, hisz olyan kis szomorúcska vagy. – mondta még mindig mosolyogva.
-Próbálkozni lehet, úgy sincs jobb dolgom, s még egy ideig itt fogok üldögélni. – mondtam vállat vonva, a poharam szélén körözve ujjammal. Előkapta a gitárját, s elkezdett egy dalt játszani, amiben a Skinny Loveot ismertem fel, s megmosolyogtatott. Mikor végzett vele megköszöntem, ő pedig visszamosolyogott.
- Örülök, hogy tetszett. Amúgy megszabad tudnom kinek okoztam ma egy halvány mosolyt az arcára?- kérdezte kíváncsian, megsimogatva arcomat.
-Daniella vagyok, s te? – kérdeztem kezét elnyomva arcomtól.
-Érdekes. Én Daniel vagyok. Daniel Hemingway.- mondta kuncogva, én pedig nem hittem a fülemnek.
-Hemingway? Az nem lehet, én is Hemingway vagyok. – mondtam határozottan, s kissé meglepődve, hogy összetalálkoztam egy másik Hemingwayyel. Hisz a mi családunk vérvonala igen keskeny, nem szoktak testvérek lenni.