Benjamin Tzar

Who I am …

Név: Benjamin Tzar
Becenév: Ben
Csoport eredeti férfiak
Nem: férfi
Kor: 28
Mikor és hol született: 1984 december 29. New York
Szeret: kínai kaja, csinos nők, kosárlabda
Nem szeret: zsaruk, számlák, kutyák
Kinézet: Barna szem és barna haj társul a fehér bőrhöz és izmos testhez. Mert hát ugye Benjamin jóképű, sportos gyerek, e két előnyét pedig nem csak a magánéletben, hanem a munkában is kihasználja. A hajára nem fordít sok gondot, többnyire pár húzás a fésűvel már bőven megteszi. Ruhatára inkább sportos, mint elegáns, főleg farmernadrágot hord, nyáron tornacipővel, télen pedig bakanccsal. A lényeg, hogy csak semmi a tömegből túlságosan is kirívót, még megjegyezné valaki.
Jellem: Simlis fickó, a többét ésszel, mint erővel megoldások híve. Ez persze nem jelenti azt, hogy gyáván megfutamodik, ha bunyóra kerül a sor, de jobb szereti máshogy megoldani a problémáit. Ha pedig valami nem sikerül tisztességes csellel, hát nem riad vissza az alantasabb, sunyi módszerektől sem, neki az a fő, hogy elérje a célját, minden áron. Persze a nőkkel azért finomabban bánik, mint a férfiakkal, de egy csinos mosolynál sokkal több kell ahhoz, hogy őt a céljától eltérítsék. Civilben persze már más a helyzet, ott sokszor különösen gáláns a hölgyekkel és meglepően udvarias az urakkal.
Play by: Andrew Cooper


My family

Anya: -
Apa: -
Testvérek: -
Egyéb hozzátartozók: A vénséges vén Ms. Bella Pritson a gyermekotthonból

My life

Benjamin New York városában született, azaz a születése után pár órával ott találták meg egy mózeskosárban, jól bebugyolálva, hogy pontosan hol jött világra, azt talán csak a szülei tudják, már ha még mindig életben vannak. A St. Baltazar gyermekotthonban nevelkedett, így mondhatni a vele együtt cseperedő gyermekek a testvérei, már ugye amelyikkel nem balhézott össze. Nem könnyű világ az övéké, bizony nem is egyszer esett meg, hogy párukat úgy kellett elrángatni egymástól. De hát, vagy te ütsz, vagy téged ütnek, Benjamin pedig inkább az előbbit választotta, no nem főállásban, általános- és középiskolai tanulmányai csak közepesen mentek rosszul. Ha viszont a tanulás nem, akkor a sport az ami megtetszik a gyerekeknek, Benjamint az iskolai kosárlabdacsapatba választották be. Addig nem vitte, hogy a sportteljesítményével nyerjen magának öszöntdíjat az egyetemre, de a kosár máig tartó szerelem, még mindig lejár pár naponta, hogy kosarazzon egyet a helyiekkel. Talán hihetetlen, de igaz, hogy nem csak izzadni lehet a pályán, de jó kapcsolatokat is szerezhet az, aki többet is lát a labdánál és a pályánál, meg a "Passzolj már!"-nál egy picivel többet is meghall. A kapcsolatok pedig, ahogy szinte mindenhol, úgy az ő pályáján is kellenek, talán még az átlagosnál jobban is, hiszen ha nem kap néha egy-egy jó fülest az ember, akkor bizony csak csóringerek akadnak a horgára és hamar felkopik az álla. Meg aztán ott vannak még a fakabátok is, velük sem árt jóban, vagy legalábbis nem rosszban lenni, sokkal könnyebb az élet úgy, ha nem pikkelnek rád az egyenruhások. Ha pedig mégis olyan peched van, hogy rádszállnak a rend derék őrei vagy a helyi nehézfiúk, akkor nem árt, ha van pár olyan jóbarátod, akiknél meghúzhatod magad, akár hetekre is. Néha túlságosan is veszélyes otthon lakni, főleg egyedül. Persze társsal sem könnyebb, ezért nem is hiányzik Bennek, hogy még egy barátnő miatt is aggódnia kelljen, nem, ahhoz túlságosan is veszélyesen él. Sok mindent nem, de azt azért a szívére venné, ha egy szerettét kapnák el és büntetnék meg helyette. Ha esetleg valaki másra bizonyítják rá az ő egyik ügyét, akkor annak még örül is, de egy olyannal szemben akit szeret, ezt nem engedheti meg magának. De nincs is sok ilyen, sőt, most tulajdonképpen senki, egy ideje már magányosan járja az utcákat, persze pár megbízható, de távolabbi havert leszámítva. Jobb így neki is, meg azoknak a lányoknak is, akikkel időnként összejön. Pár éjszaka, aztán viszlát, nehogy bajuk legyen belőle. Talán túl nagy ügyet is csinál ebből a biztonság dologból, de ilyesmiben nem szeret kockáztatni.